Negril -zaroakkord

Medences, sajat tengerparttal rendelkezo Travellers&Spa nevu hotel bungalloiban es egy erkelyes standard szobaban kaptunk elhelyezest. S vegre, este az "idol"-ra emlekezo  reggae koncerten is reszt vehettunk. Mezitlabb a csillagos eg alatt, a hullamzo tenger simogatasa mellett kozelitettok meg Alfredos-t, s kulon elmenynek szamitott, hogy a meleg homokban mezitlab roptuk a tancot (ha mar a ritmusra dulongelest tancnak lehet nevezni)
Az utolso elotti napot az edes semmittevesnek szenteltuk. Fekudtunk hol az arnyekban-hol a napon elveztuk a szineket, illatokat, a zenet, a tenger morajat, a kurjongato embereket.
Haromhetes nyaralaunk (teleles hehehe) gyonyoru, szebb, felejthetetlen, s kevesbe emlekezetes pillanatainak szambavetelevel zartuk a napot.
A mai  terv, elvezni a napfenyt, a tengert, elraktarozni a joidot az otthoni szurkebb hetkoznapokra.
Csorgott az ora, ideje keszulodnom, a viszontlatasig udv!

Dunn vizeses, pafrany volgy

A legfontosabb tortenes: Kati csomagja megerkezett. Egy kicsit nyomasztott ez mindenkit, igy remeljuk az este konnyebb szivvel megyunk Negrilbe a reggae gyujtopontjaba.
Semmi sem olyan logikus itt, mint Europaban. A 7.30-ra kert reggeli alapanyagjai 8.40-re erkeznek meg amikor mar elindultunk a vizeses megmaszasahoz. Azert igyekeztunk, hogy a hatalmas tengerjaro hajok kikotese elott megerkezzunk, s kisebb tomegen keresztul kelljen atvergodnunk a kb. 150-200 meter magasrol lezudulo vizesesen. Sziklapadok, viznyelok, medencek "jacuzzik" sokasagan kell atvergodni, s a helyi atrakcio kent mindezt ugy, hogy kozben a mogotted es elotted allo kezet fogod. A labamat nem akartam eroltetni, igy a fotos szerepet vallaltam, mert persze vegig kiepitett fajardan lehet vegig kiserni a vizesest (Persze nem Eu konform, a rampak kiepitese majd a kovetkezo evek kihivasa lesz.)
Nagyon jol szorakoztam igy is, kis csapatunk fittyethanyt a "beepitett" bolya-emberekre inkabb a kanyonturakon szerzett tapasztalatok alapjan, a kevesbe forgalmas termeszetes lepcsoket, az adrenalin szint emelo emelkedoket valasztottak, s persze nem egymas kezetfogva dulongeltek, hanem furgen, szinte kecses testu leopardkent szokkentek a zuhatag tetopontjaig. Kozos csucsfoto utan felkerestuk a park lelegzetelallito tengerpartjat. (megkaptuk a magyarazatot, honnan a sok turista, amikor a parkolo majd nem ures. Termeszetesen a hajokkal is hozzak ide a latogatokat.)
Az edes viz termeszetes zuhanykent esik a tengerbe, s tobb meteres sugarban lisztszeru homokot terit a meder aljara. A sekely viz hamar felmelegszik s meg oromtelibb lubickolni a habok kozott.
A pafrany volgy alagutata alkoto, lehajlo orias agait, -ahogy a turista utakat is- a legutobbi hurrikan  elmosta, ezert csak busszal suhantunk oda vissza a megmaradt lianos fak kozott. Az aljnovenyzet bujasagabol azert lehetett elkepzelesunk, milyen volt ez fenykoraban.
Csodalatos obolpanorama kepevel zartuk Ocho riosi latogatasunkat. Kenyelmes busszal folytattuk kirandulasukat, utolso szallasunk fele.

Bambusz rafting

Sajnos Kati csomagja meg mindig nem erkezett meg.
A vadregenyes obloket a Blue Mountain szerpentines, buja, esoerdos videkere csereltuk. Uttalan utakon kozelitettunk az egykori ellenalasi feszekhez Maroon fele. A helyi ezredes "polgarmester" kalauzolt vegig a falun, meselt a valamikori rabszolga-angol/spanyol ellentetrol. Napjaink hasonlo problemairol, ti. a falvak elneptelenednek, mert a fiatalok inkabb a varosokba koltoznek. Lepten nyomom egy-egy gyogyhatasu noveny tulajdonsagaival ismertetett bennunket. Beszelt a terveikrol is, mi lenne ha az Unesco vedelme ala kerulnenek. Szerencsenk volt mert a helyi altalanos iskola oraiba is bepillanthattunk, kulonbozo korosztalyok valtozo erdeklodessel fogadtak jelenletunket.
A volgyben szalagszeruen kanyargo folyot kovetve, palmaligetek, kave, kakao cserjekkozott erkeztunk a babusz-rafting kiindulo pontjara. A ketszemelyes, magasitott, nem tul kenyelmes babuszfotelekben elhelyezkedtunk majd kapitanyunk az egyszal bambuszevezovel megloditotta csonakunkat. Kisebb nagyobb zugokon atcsordogalva eruk el a tengert. A lenti sekelyebb szakaszon mi is kiprobalhattuk az iranyitast. A 3 oras ringatozast egy husito furdo erejeig szakitottuk meg, egy helyi kifozdenel.
Partraszallasunkat kovetoen eddig soha nem tapasztalt jo minosegu uton hasitottunk Ocho Rios fele. A fuvarozonk azonban nem volt kedves, mivel a James Bond haz 17-kor bezart, nem vitt el bennunket meg kivulrol sem megnezni. (talan ma lesz egy-ket utastars, aki a vizesesek helyett el megy ide)
Itt egy regi stilusu villa egeszet berelte ki nekunk Janos. A tornacrol ralatni a tengerre.
Este elindultunk valami ennivalot keresni, szerencsenkre egy gyakorlo gospel korus probajara is bemehettunk. Lelekemelo, hatborsoztato elmenyben reszesultunk, sot kozos imaval zartuk a rogtonzott "koncertet".
A hosszas kereses utan, a helyi Island grill gyorsetteremben kotottunk ki, a menu a szokasos hal/csirke, de itt legalabb sos krumplit kaptunk hozza.
A fu meg nem fogyott el, azonban a reggae kihalt a szigeten. Napok ota keressuk a reggae kocsmat, arrol mar letettunk, hogy elozenet halljunk, de csak a raketaktol dulongelo emberek kozott csili-vili clubokat talalunk. Az egyikben lambadas retrodiszko, alapozasnak megfelelt, de az a tapasztalat, hogy ejfel elott nagyon gyer a latogatottsag.
Amirol meg nem irtam, de termeszetesen minden nap sort keritunk legalabb egy "herb" szivarka elpofekelesehez. Tegnap kettot is teszteltunk, egyet a tutajozaskor egyet pedig az esti bulin. Azon tanakodunk vajon mindig ugyan az az alapanyag, vagy kevernek hozza dohany is? Szamottevo hatasat meg nem ereztuk. Na megyek reggelizni.

Port Antonio- Ocho Rios

Tegnap este megerkezett Janos csomagja, igy mar bejegyzest is tudok potyogni. Tegnap kicsit elkeseredtunk a hajnali eso hallatan, de vegul egesz jol alakult a program. Eloszor egy francia oblot neztunk meg, meses homokos part, a folyo es a tenger talalkiozasa, a fakrol lianok logtak le, egy behajlo agon hinta a viz felett. Idili furdozesunknek a feszes, kovetkezo kecsekteto helyszin felkeresese vetett veget.
A Kek laguna az elso pillanatban oly csalodas volt, hogy igazan meg sem akartuk nezni. (500 jam $)
Aztan addig gyozkodtuk magunkat, mig az egyszer elunk jelszoval bementunk, ugyanis amit mi lagunanak hittunk, az csak egy obol volt a turkiz-tejkek tojelenseg egy elkeritett terulet belsejeben rejtozott. Gyonyoruviragos fak, romantikus, homokos foveny, es kristalytiszta, kellemesen husito viz, tenyleg paradicsomi....
A 3. megallonk egy turistak altan nem ismert, bar az elozoket nem felul mulo obol volt. Furdozes, napozas utan az ebedunket a helyi kifozdeben keszitett jerk-csirkesnel koltottuk, Nemi diszno es halas menuvel kiegeszitve, am feher csoportunk latvanya rogton 3x-os ra verte az arat, egy kicsit atvertnke ereztuk magunkat. De igyekeznunk kellett, hogy meg naplemente elott a vizesehez erjunk, bar amennyit lattunk belole, nem egy katartikus elmeny.
Este Janos vett 6 langusztat, amit kiozosen keszitettunk el a guesthouse konyhajaban. Buli helyett egy iszogatos-beszelgetessel zartuk a napot.
(Ma hajnalban ismet esett, de tovabb allunk... jon a tutajos-rafting, es a 007-es haz) Remenykedem a kovetkezo haz wifijeben, s akkir talan meg az elozo bejegyzeseketbis kikerekitem!
Udv. Mindenkinek!

Streetdance party

Szerettunk volna kikapcsolodni, az elozo esti bunko repteri alkalmazottak, vamtisztek, recepciosok emleket enyhiteni, valami jofele rummal es zenevel.
Mar hozzaszokhattunk volna Kubaban, hogy itt a Karibi tersegben a bulik ejfel utan kezdodnek. Igy a 21.30-kor mef senki nem volt Susy barjaban. A taxis javaslatara a szomszedos vendeglatoipari egysegben vertunk tanyat. Majd nem szoszerint ertendo, mivel a parkoloban hiphop kinyitottak nekunk egy asztalt, odavarazsoltak szekeket, kis teritot, egy vodor jeget s johettek az italok: rum, sor, bailey's. Itt nem kispalyaztak rogton 4 db 2,5 dl-s uveget hoztak, amibol igy kettot rogvest visszakuldtunk. A kihozott rum, a kubai felhozatal utan tulzottan hajazott a whiskeyre. A storyzos beszelgeteshez viszont jol passzolt a sor, (szabad eg alatt, a tizemeletes aljaban a parkoloban).
Ejfelkor setaltunk at a party helyszinere, sokat valtozott a helyszin. Elokerultek a csecse-becse arusok es a helyi Lacikonyha kepviseloi a Jerk csirke-diszno badoghordos sutodei.
Gyorsan betoltunk egyet kozosen, majd a hatalmasabbnal hatalmasabb autocsodak kozott bejutottunk a kiulos klubhoz. Mindenutt csak feketek, hatalmas keresztekkel, medalokkal a nyakukban, vastag, aranynak latszo lanccal. Mindenutt a jellegzetes gancha szag terjengett. Az alapozas utan Mai-Thai koktellal fokoztuk a hangulatot, es lelegzetelfojtva szemlelodtunk egyeduli feherekkent. A parkolobol elkeritett "tancparkett"-en eleinte csak a raketaktol kabult, ritmusra dulongelo raszta egyedek

Kingston 2. nap

Port Antonio, a sziget északi kikotoje lesz a kovetkezo ket napunk kiindulo pontja. Csomag meg nincs, de remenykedunk. Tudom kicsit unalmas, hogy a wifi miatt nyavalygok, de most elkezdett esni es szakadozik a konnekt, reggel probalkozom ujbol. Beszamolok a fugozos streetdance partyrol!

ez meg a bejegyzes bemasolasa, de ami kesik nem mulik tenyleg irok a fergeteges "utcabal"-rol


Kingstoni tartozkodasunk elso napjan szert tettunk egy jopofa soforre, aki vallalta, hogy bemutatja a fovarost. Jamaica nem volt fontos a spanyolok szamara ezert kuisebb csatak utan sikerult az angoloknak fennhatosaguk ala vonnia szigetet. Az oslakossag a spanyolok altal behurcolt betegsegek miatt megtizelodtek, a spanyolok telepitettek rabszolgskat afrikabol, de azokat mielott kapitulaltak felszabaditottak. Igy az angolok kenytelenek voltak ujabb embereket "importalni" a kesobbi villongasok, felkelesek is ebbol adodtak. hisz a szabadda valt rabszolgak szovetkeztek a szokott sorstarsaikkal s felszabadito mozgalmakat inditottak. Mara tulajdonkepp csak feketek lakjak az orszagot.
Szoval, ha a fovarost kellene valamihez hasonlitani, egy kisebb indiai varos jutna eszembe. Koszlott hazak, badogvaros, szemet,es iszonyu hugyszag mndez a Viktoria kesobbi valamilyen szakszervezeti vezeto nevet viselo park keritesenel.
A kontraszt persze itt is fel lelheto, a varos szelen, illetve a biznisz negyedben mar tobb a gondozottsag.

Varadero

Az orszag kozepso reszerol egynapos, tobbszor megszakitott utazassal erkeztunk a legismertebb nyaralohelyre.
Este rovid rumozast kovetoen a helyseg legjobb hamburgeresenel vacsiztunk.
Utkozben megalltunk a Diszno-obolnel, megnezni az USA csufos veresegenek, Castro es az osszefogas erejenek gyozelmi helyszinet. A part nem kulonosebben erdekes, hacsak attol nem, hogy ugy nez ki mintha tobb szaz diszto turta volna fel.
A Zapata felsziget indian rezervatuma utan ettunk krokodilt, majd a tenyeszetet is megmutattak, s -mint otthon, ha haziallatokat mutatunk a gyerekeknek- meg is etethettuk oket. A motorcsonakozas soran sajnos igazi kulonlegessegeket nem kaphattunk lencsevegre, igy a rozsaszin tollu flamingokrol is le kellett mondanunk.
Ma este is met a tance lesz a szerep s az elkovetkezo napokban Havanat es kornyeket jarjuk be. Igyekszem jelentkezni, ahogy lehet. Gondolunk ratok, milyen lehet a fagyos, szurkesegben. Mi jol vagyunk, elvezzuk a palmak zoldjet, s az azur-turkiz oriasi hullamokat!

Trinidad

Szoval ugy gondolom, a beszamolohoz nem csak kepeket fogok meg otthon feltenni, ha nem azokat az apro, am fontos benyomasokat, amik ebben a "baratsagos" kornyezetben nem jutnak eszembe.
Santiago de Cubat ejszakai busszal hagytuk el, am ez korantsem volt olyan kenyelmes, mint amiket korabbi utjainkon megismerhettunk. Hajnalban erkeztunk az ebredezo varoskaba, aminek belvarosi utcai, a vilagoroksegi cimnek koszonhetoen meg mindig hatalmas cipo formalyu kovekkel van lerakva. Kati oromere egyre tobb csecse-becse arucskas pakolta ki portekait. (lesz minel idozni!)
A szallasaink, mint mindig ezen az uton magan hazaknal van. Nagyon szepen felujitott (a lehetosegekhez merten) kolonialis stilusu, regmult idok fenyuzo eletmodjat felidezo.
Bosegesek (gyumolcs, tojas, sajt, sonka, vaj, zoldseg) a reggeliink, de a vacsorakra sincs panasz. Mindig van lehetoseg hal, csirke, languszta, garnela, sertes, neha marhahus fogyasztasara. Persze nem sporolunk a rummal sem. Meg eddig nem sikerult olyan izvilagu moitot innunk, mint amit otthon megszoktunk. De "puding probaja az eves", alapon mindenutt probalkozunk. Gondolhatjatok, ha mindenutt tennenek bele megfelelo mennyisegu rumot, akkor soha nem mennek el bulizni, mert elotte kidolnenk. Megnyugtataskent, ez nem igy van. Minden este keresunk valami autentikus helyet, itt Trinidadban pl. egyik este egy barlang diszkot latogattunk meg, masnap pedig az utcai enekesek dalait elveztuk.

Nem egyszeru internethez jutni....

Hosszasan ecsetelhetnem, mire jo a tervgazdalkodas, inkabb nem teszem, csak egy rovid story, hogy jutottam nethez:
Gyonyoru homokos tengerpart, kellemesen lengedezo szel, ami azert ovatossagra kesztet ezert a "veszelyes orakat" ugy terveztem, hogy a legkondicionalt internetezo helyen toltom.
1. Nincs legkondi
2. Az erre a napra eladhato netkartya elfogyott, talan, ha 15 utcat setalok (a rekkeno hoseg) akkor a kozpontban tudok szerezni.
3. 30 perc seta (neszeneked veszelyes orak) A 44. utcaban levo kozpont egesz takaros, mar-mar  meguti a 20 evvel ezelotti szlovak kisvarosi bevasarlo kozpont szinvonalat.
4. Senki nincs az uzletben igy megorulok, hogy az egyik neni ropke csevelyt megszakitva hajlando velem foglalkozni. Csak oras kartya van, de sajnos az uzletben levo egyik gep sem jo.
5. megveszem a kartyat, hatha az elozo 30. utcaban leveo helyen tudom hasznalni.
6. Hurra, hurra! milyen egyszeru is volt!  (A sebessegrol ne beszeljunk...)

"Dios perdona, pero tiempo no perdona!"

Kalandos hegyi utazas utan felnapos kesessel megerkeztunk a forradalmarok hegyi parancsnoksagahoz, ahol csak egy rovid turan ismerkedtunk a kubaiak eletevel, uttorotaborszeru elhelyezessel veszeltuk at az ejszakat.
Tegnap ota itt vagzunk Santiago de Cubaban. Csodalatos tengerparti, hegyvideki cukornadultetvenyes reszek utan egy kicsit lepusztult omladozo varosban csatangolhatunk. Persze mindenutt viritanak az "Atya" plakatjai es a buzdito feliratok. De ami megis nagzon vonzo hogy mindig szol a zene, es tancolnak enekelnek az emberek.
Ma is megyunk koncertre es salsazni. A bueno vista egyik ismert enekese fog fellepni. Isteniek a mojitok es a cubalibre is frissito. A nagy paratartalomban udito volt a legkondicionalt telekommunkacios helysegbol eletjelet adni magamrol, de sajna most lejart az ido. Majd meg jelentkezem! Mindenkit udvozlok!!!

Salud, amor y dinero!

Udvozlet a Karibtenger deli partjarol, Saniago de Cubabol. Szerencses megerkezes utan, hamar atestunk a belepesi fenykepezesi ceremonian, majd birtokba vettuk a 60-as evekbol szarmazo, sarga  buszunkat. (Fotokkal sajnos csak hazaerkezesem utan szolgalhatok, orultem, hogy gepelesi lehetoseget is felfedeztunk :-) ))
Guardalavaca csaladi szallasadoinal tettuk le csomagjainkat mar sotetedes utan, de meg nem keson ahhoz, hogy felfedezzuk a kornyeket. (a helysegnev jelentese a tehenek "la vaca" orzoje "guarda")
A masnapunkat a tengerpart felfedezesevel toltottuk, furodtunk, napoztunk, elveztuk a nyari napsutest. Gyonyoru, turkiz-haragos zold, melykek foltokkal, nehol tarajos hullamokat veto tengerparton a vakito feher homokos, palmafas beach-en lustalkodtunk. Egyenlore meg csak a turavezetonk altal vasarolt rumot kostolgattuk, de estere mindenki beszerzett maganak utanpotlast. kozos vacsora hal, garnela, csirke, es disznohus kulonbozo stilusban elkeszitve kerult az asztalunkra.

a cimben levo koccinto udvozlest es itt tanultuk, ami annyit jelent: Egeszseg, szerelem, penz!

Visszaszámlálás indul....

3, 2, 1 és vasárnap hajnalban zeró! A Karib-tenger nagy szigetére Holguínban fogunk leszállni tervezetten 13-án, helyi idő szerint 16.20-kor. Ami itthon plusz 6 órát jelent. Így az indulástól a reptéri átszállással együtt 16 órát fogunk utazni.
Természetesen a csomagolást csak szombaton este zárjuk le Katival, aki társam lesz a kalandos úton.
Szemeim előtt egyenlőre a hűsítő cubalibre vagy moito lebeg a napos tengerparton, de remélem útközben, -s hazatérésem után képekkel illusztrálva-, majd több érdekességet tudok megosztani veletek.
Mentsétek a blogcímet, ahonnan tudunk jelentkezünk!