Negril -zaroakkord

Medences, sajat tengerparttal rendelkezo Travellers&Spa nevu hotel bungalloiban es egy erkelyes standard szobaban kaptunk elhelyezest. S vegre, este az "idol"-ra emlekezo  reggae koncerten is reszt vehettunk. Mezitlabb a csillagos eg alatt, a hullamzo tenger simogatasa mellett kozelitettok meg Alfredos-t, s kulon elmenynek szamitott, hogy a meleg homokban mezitlab roptuk a tancot (ha mar a ritmusra dulongelest tancnak lehet nevezni)
Az utolso elotti napot az edes semmittevesnek szenteltuk. Fekudtunk hol az arnyekban-hol a napon elveztuk a szineket, illatokat, a zenet, a tenger morajat, a kurjongato embereket.
Haromhetes nyaralaunk (teleles hehehe) gyonyoru, szebb, felejthetetlen, s kevesbe emlekezetes pillanatainak szambavetelevel zartuk a napot.
A mai  terv, elvezni a napfenyt, a tengert, elraktarozni a joidot az otthoni szurkebb hetkoznapokra.
Csorgott az ora, ideje keszulodnom, a viszontlatasig udv!

Dunn vizeses, pafrany volgy

A legfontosabb tortenes: Kati csomagja megerkezett. Egy kicsit nyomasztott ez mindenkit, igy remeljuk az este konnyebb szivvel megyunk Negrilbe a reggae gyujtopontjaba.
Semmi sem olyan logikus itt, mint Europaban. A 7.30-ra kert reggeli alapanyagjai 8.40-re erkeznek meg amikor mar elindultunk a vizeses megmaszasahoz. Azert igyekeztunk, hogy a hatalmas tengerjaro hajok kikotese elott megerkezzunk, s kisebb tomegen keresztul kelljen atvergodnunk a kb. 150-200 meter magasrol lezudulo vizesesen. Sziklapadok, viznyelok, medencek "jacuzzik" sokasagan kell atvergodni, s a helyi atrakcio kent mindezt ugy, hogy kozben a mogotted es elotted allo kezet fogod. A labamat nem akartam eroltetni, igy a fotos szerepet vallaltam, mert persze vegig kiepitett fajardan lehet vegig kiserni a vizesest (Persze nem Eu konform, a rampak kiepitese majd a kovetkezo evek kihivasa lesz.)
Nagyon jol szorakoztam igy is, kis csapatunk fittyethanyt a "beepitett" bolya-emberekre inkabb a kanyonturakon szerzett tapasztalatok alapjan, a kevesbe forgalmas termeszetes lepcsoket, az adrenalin szint emelo emelkedoket valasztottak, s persze nem egymas kezetfogva dulongeltek, hanem furgen, szinte kecses testu leopardkent szokkentek a zuhatag tetopontjaig. Kozos csucsfoto utan felkerestuk a park lelegzetelallito tengerpartjat. (megkaptuk a magyarazatot, honnan a sok turista, amikor a parkolo majd nem ures. Termeszetesen a hajokkal is hozzak ide a latogatokat.)
Az edes viz termeszetes zuhanykent esik a tengerbe, s tobb meteres sugarban lisztszeru homokot terit a meder aljara. A sekely viz hamar felmelegszik s meg oromtelibb lubickolni a habok kozott.
A pafrany volgy alagutata alkoto, lehajlo orias agait, -ahogy a turista utakat is- a legutobbi hurrikan  elmosta, ezert csak busszal suhantunk oda vissza a megmaradt lianos fak kozott. Az aljnovenyzet bujasagabol azert lehetett elkepzelesunk, milyen volt ez fenykoraban.
Csodalatos obolpanorama kepevel zartuk Ocho riosi latogatasunkat. Kenyelmes busszal folytattuk kirandulasukat, utolso szallasunk fele.

Bambusz rafting

Sajnos Kati csomagja meg mindig nem erkezett meg.
A vadregenyes obloket a Blue Mountain szerpentines, buja, esoerdos videkere csereltuk. Uttalan utakon kozelitettunk az egykori ellenalasi feszekhez Maroon fele. A helyi ezredes "polgarmester" kalauzolt vegig a falun, meselt a valamikori rabszolga-angol/spanyol ellentetrol. Napjaink hasonlo problemairol, ti. a falvak elneptelenednek, mert a fiatalok inkabb a varosokba koltoznek. Lepten nyomom egy-egy gyogyhatasu noveny tulajdonsagaival ismertetett bennunket. Beszelt a terveikrol is, mi lenne ha az Unesco vedelme ala kerulnenek. Szerencsenk volt mert a helyi altalanos iskola oraiba is bepillanthattunk, kulonbozo korosztalyok valtozo erdeklodessel fogadtak jelenletunket.
A volgyben szalagszeruen kanyargo folyot kovetve, palmaligetek, kave, kakao cserjekkozott erkeztunk a babusz-rafting kiindulo pontjara. A ketszemelyes, magasitott, nem tul kenyelmes babuszfotelekben elhelyezkedtunk majd kapitanyunk az egyszal bambuszevezovel megloditotta csonakunkat. Kisebb nagyobb zugokon atcsordogalva eruk el a tengert. A lenti sekelyebb szakaszon mi is kiprobalhattuk az iranyitast. A 3 oras ringatozast egy husito furdo erejeig szakitottuk meg, egy helyi kifozdenel.
Partraszallasunkat kovetoen eddig soha nem tapasztalt jo minosegu uton hasitottunk Ocho Rios fele. A fuvarozonk azonban nem volt kedves, mivel a James Bond haz 17-kor bezart, nem vitt el bennunket meg kivulrol sem megnezni. (talan ma lesz egy-ket utastars, aki a vizesesek helyett el megy ide)
Itt egy regi stilusu villa egeszet berelte ki nekunk Janos. A tornacrol ralatni a tengerre.
Este elindultunk valami ennivalot keresni, szerencsenkre egy gyakorlo gospel korus probajara is bemehettunk. Lelekemelo, hatborsoztato elmenyben reszesultunk, sot kozos imaval zartuk a rogtonzott "koncertet".
A hosszas kereses utan, a helyi Island grill gyorsetteremben kotottunk ki, a menu a szokasos hal/csirke, de itt legalabb sos krumplit kaptunk hozza.
A fu meg nem fogyott el, azonban a reggae kihalt a szigeten. Napok ota keressuk a reggae kocsmat, arrol mar letettunk, hogy elozenet halljunk, de csak a raketaktol dulongelo emberek kozott csili-vili clubokat talalunk. Az egyikben lambadas retrodiszko, alapozasnak megfelelt, de az a tapasztalat, hogy ejfel elott nagyon gyer a latogatottsag.
Amirol meg nem irtam, de termeszetesen minden nap sort keritunk legalabb egy "herb" szivarka elpofekelesehez. Tegnap kettot is teszteltunk, egyet a tutajozaskor egyet pedig az esti bulin. Azon tanakodunk vajon mindig ugyan az az alapanyag, vagy kevernek hozza dohany is? Szamottevo hatasat meg nem ereztuk. Na megyek reggelizni.